Az előző uniós ciklusban mintegy 900 milliárd forintnyi költségvetési kihatása volt annak a stratégiának, hogy a kormány a 100%-os forráslehívás érdekében 10%-os túlvállalást engedélyezett, de ez forrásokat vont el egyéb fejlesztési céloktól - mutatott rá a Portfolio Uniós Források 2017 című konferenciájának nyitó előadásában Domokos László.
A vállalkozói szektorban központi kérdés, hogy hogyan alakul idén a gazdasági környezet, és hányan férnek hozzá az uniós forrásokhoz. Tudni szeretné, hogy mik az új ciklus forrásaival kapcsolatos eddigi tapasztalatok? Érdekli, hogy milyenek a növekedési kilátások banki szemmel? Mindent megtudhat a gazdaság aktuális helyzetéről és az uniós pályázatok széles tárházáról a Portfolio - KAVOSZ Dél-Magyarországi Gazdasági Fórumon Kecskeméten, ahol az MKB Bank nyilvánosság előtt ritkán szereplő elnök-vezérigazgatója is megszólal a témában.
Érezhetően megváltozott a kormány és a hiteles uniós pályázati tanácsadó cégek közötti viszony, mert kétévnyi harc után a Miniszterelnökség kész velük az érdemi párbeszédre, ha az transzparens keretek között zajlik - többek között ez derült ki a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János szavaiból. Mivel a projektmenedzsment szakma hetek óta feszült figyelemmel tekintett a tárca rezdüléseire, így mindenképpen örömteli és üdvözlendő az a fordulat, ami most bekövetkezett - ezt már Kovács Zoltán a Rekontir BPM ügyvezetője mondta megkeresésünkre. Szavai szerint az is mindenképpen üdvözlendő, hogy komoly a kormányzati szándék a kóklerek és kijáróemberek kirekesztésére. Meglátása szerint kedvező, hogy a miniszter nyitottságot hangsúlyozott az egyes Operatív Programokon belüli forrásátcsoportosításra is, a pályázói érdeklődés függvényében.
A szakmai közönség mindössze 12%-a hisz abban, hogy a magyar kormány idén képes lesz kifizetni a megcélzott 2048 milliárd forintnyi EU-támogatást - derült ki a múlt csütörtöki konferenciánk első szekciójában végzett szavazás során. Ugyanígy igencsak pesszimista a résztvevői kör arról is (csak 9% hisz benne), hogy a kormány a bejelentett tervnek megfelelően valóban képes lesz 2019 elejéig kifizetni az összes 2014-2020-as uniós pénzt. A kormány által megcélzottnál kevesebb EU-támogatás idei kifizetése bizonyára összefügg azzal is, hogy a résztvevők többsége idénre érezhető lassulást vár a magyar gazdaság növekedési ütemében 2-2,5% közöttre.
Mit sikerült elérni az előző uniós támogatási ciklus során és mire számíthattunk a 2014-2020-as ciklusban? Ezeknek a fő kérdéseknek szentelt ma külön konferenciát a Portfolio "Uniós Források 2016" címmel, ahol Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is fontos bejelentéseket tett a témában. Az alábbi hírfolyamunkban végigkövettük a legfontosabb információkat, jelzéseket, adatokat.
A 2009 és 2015 közötti közbeszerzéseket elemezte a Korrupció Kutató Intézet és ennek a legfőbb eredményeit mutatta be Tóth István János. Már előadásának elején sokkolta a közönséget: ahol van ártorzítás, ott annak a becsült értéke 140-320% közötti.
A gyors forráskifizetés nem mehet az átláthatóság rovására, azaz az uniós források mielőbbi kifizetését is szabályosan, transzparens felhasználás mellett kell megoldani - ezt a fő üzenetet fogalmazta meg a Portfolio mai konferenciáján az új közbeszerzési törvényről és tapasztalataitól szóló előadásában Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára felvázolta a tavaly novemberben hatályba lépett új közbeszerzési törvény (Kbt.) főbb változásait, ezek okait és egyúttal igyekezett megnyugtatni azt a vállalkozói kört, amely a 25 millió forintos új korlát miatt jellemzően belefut a közbeszerzés lefolytatásának kötelezettségébe. Szavai szerint ettől nem kell megijedni, mert az új nemzeti eljárásrend egyszerűsége és átláthatósága segít a cégeknek egy új intézmény (faksz) mellett.
2014 és 2020 közötti időszakban 1200 milliárd forint áll rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innováció célokra - jelentette ki előadásában Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A professzor szerint ezért forráskoordinációra van szükség, ebben a tekintetben a hivatal a szakmai felelős.
A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig címmel tartott előadást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján, majd a szakmai kérdésekre és felvetésekre is válaszolt. Célként emelte ki, hogy az uniós források gazdasági produktivitással járjanak, ez fontos elvárás lesz a pályázatokkal szemben. Csak így javulhat ugyanis az ország versenyképessége. A tárcavezető egyúttal fontos bejelentéseket is tett az uniós források tekintetében.
Fontosabb részletek
Az a célunk, hogy a lehető leghamarabb és a legszélesebb körben elindítsuk a 2014-2020-as visszatérítendő uniós forrásokat egy jobb elosztási rendszerben és ez várhatóan az idei második negyedévtől meg is történik - hangsúlyozta a Portfolio mai Uniós Források 2016 című konferenciája keretében tartott előadásában Kovács Zsolt. Az alapok alapja funkciót betöltő Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese jelezte, hogy a forráselosztási hálózat felállítását szolgáló MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési pályázatnál rövidesen eredményt hirdetnek és egyúttal jelezte: ha azt látják, hogy az új rendszer sem fedi le tökéletesen az országot, akkor nyitottak a változtatásra.
Szorul a hurok a Közel-Kelet renegátjának nyaka körül.
Százmilliárdos támogatást küldenek a migrációs nyomással fenyegető afrikai régiókba.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
